Moser Károly (szinkronszínész)

Moser Károly (27) színésznek készült, de végül a szinkronizálásban találta meg a helyét. Úgy kezdte, mint mindenki, de a szerencsének és tehetségének köszönhetően gyorsan tudott előre jutni, ma már szinte a nap minden percében dolgozik valahol. Gyakran hallhatjuk a TV2-őn és az RTL Klubon, de több filmhez is adta a hangját, büszke például a Star Wars-ra és a Kincses bolygó című Disney-mozira, amelyekben a főszereplőknek lehetett a magyar hangja. Szakmájáról elhivatottsággal beszél, szeretne fejlődni és tanulni, nem érzi azt, hogy "készen van".

Ahhoz, hogy valaki szinkronszínész legyen, színésznek is kell lennie?

Nem árt. Vannak kivételek, sokan például még gyerekként kerültek be a szakmába, és azóta is ezt csinálják, és persze sok olyan színész van, aki a színház mellett vállal szinkronmunkákat. Én is tanultam színészetet, elvégeztem a Pesti Magyar Színház (régi Nemzeti) színiakadémiáját, de végül nem találtam meg azt, amit kerestem, és végleg a szinkronban kötöttem ki.

Mi nem stimmelt a színházakban?

A légkör. A színpadot szerettem, de nem vagyok az a fajta ember, aki pusztán egy szerepért jóban van valakivel. Azt hittem, hogy majd azt fogják értékelni, amit produkálok, ezzel szemben azt tapasztaltam, hogy csak úgy lehet előrébb jutni, ha kapcsolatokat építek. A szinkronban ez nincs így, ott sokkal jobban tudtam előre haladni, fejlődni. A színpadra már nem is vágyom.

Hogyan kezdted a szinkronizálást? Mi volt az első munkád?

A Duna Tévében dolgoztam először, a színházból többen is odamentek, és hívtak, hogy próbáljam meg. Úgy nagyjából egy évig csak "tömegeztem", ami azt jelenti, hogy nem kaptam önálló szerepeket, csak a statisztákat kellett szinkronizálni, vagy esetleg egy-két mondatot elmondani. Aztán, ha jól emlékszem, Somló Andrea volt az, aki először komolyabb feladattal bízott meg. Azt hiszem, hogy nagyon nagy szerencsém volt, igazából nem tudok másról, aki ilyen könnyedén tudott boldogulni, mint én.

Mi a legfontosabb tulajdonság, ami szükséges ehhez a szakmához?

Kell egyfajta érzék, beleérző képesség, ami nélkül nem megy. Aztán van egy technikai rész, amit általában meg lehet tanulni, ki kell gyakorolni, hogy olyan ritmussal beszélj, ahogyan a szereplő. Manapság egyre fontosabb az is, hogy az ember tudjon improvizálni, mert sajnos egyre rosszabbak a magyar szövegek, és az is sokszor előfordul, hogy rövidebb a szöveg, mint a tekercs, úgyhogy gyakran van szükség a rögtönzésre.

Mindig tudod, hogy miről szól a film, amiben szinkronizálsz valakit?

Nem, arra nagyon ritkán van idő, hogy átbeszéljük az egész történetet, és kielemezzük a karaktert, már a rendezők is leszoktak erről, nem is nagyon instruálnak. Sokszor még a film címét sem tudjuk, és a stúdióban találkozunk a szöveggel is. Ezt gyorsan átfutjuk, és már megy is a felvétel, próbálni sem szoktunk. Ehhez kell az előbb említett beleérző képesség, hogy rögtön át tudd élni a figurát.

Mennyi szöveget vesztek fel egyszerre?

A film fel van osztva tekercsekre, a tekercs pedig kiállásokra. Ezeket a rendező osztja be, általában jelenetenként, vagyis általában 5-6 mondatból áll, de akár jóval hosszabb is lehet.

Hogyan választanak ki egy szerepre?

Ma már ez is másként működik, mint régen. Sokkal több film van, és kevés pénzből kell megoldani a szinkronizálást, úgyhogy gyorsan kell dolgozni. Éppen ezért a gyártásvezető csak azt kérdezi meg, hogy ráérek-e ekkor és ekkor. Ha igen, akkor én leszek a "magyarhang", ha nem, akkor más. Biztos pont csak a sorozatokban van, ahol nem változhat a szereplők hangja nap mint nap.

Voltak kedvenc munkáid?

Persze. A legnagyobb dicsőség az, ha egy mozifilmben kapok főszerepet, de erre kevés lehetőség van, mert a legtöbb filmet felirattal mutatják be. Magyar hang inkább a vígjátékokra kerül, legutóbbi ilyen munkám például a Szex, csajok, Ibiza című német film volt. Az egyik legnagyobb falat eddigi pályám során a Star Wars második része, a Klónok támadása volt, amiben Anakin Skywalker hangja voltam. Erre azért vagyok különösen büszke, mert ezeknek a nagy filmeknek a szinkronját az eredeti készítők választják ki, vagyis meghallgatnak 10-15 magyar hanggal készült próbafelvételt, és eldöntik, hogy melyik illik legjobban az eredeti szereplőhöz. Ebben az esetben tehát George Lucas-ék határoztak az én hangom mellett.

Hogyan tudod lemérni az eredményeidet? Kapsz visszajelzéseket?

Ritkán, és hiányolom is. Egy pozitív visszajelzést például a Kincses bolygó után kaptam, ami egy Disney film, és a főszerepet szinkronizáltam benne. A produkciót szinkron kategóriában jelölték a Vox magazin éves díjára, vagyis bekerült a legjobb öt film közé. Végül a díjat nem mi nyertük, de a jelölés is nagy dolognak számít.

Van példaképed a szakmából?

Kedvenc hangjaim vannak, és színészek, akiktől tanulok. Nagyon szeretem például Szakácsi Sándor, Dörner György, vagy Selmeci Roland hangját. Ha olyan művésszel kerülök össze, akitől érdemes ellesni dolgokat, akkor gyakran ácsorgok mögöttük a stúdióban, és figyelem őket, hogy hogyan dolgoznak. Ez az egész egyébként egy folyamatos tanulás, mindig lehet fejlődni.

A partnerekkel együtt dolgoztok?

A párbeszédeknél általában igen. Előfordul, hogy 8-10 ember tolong a mikrofon előtt, úgyhogy nagy koncentrációra van szükség, összpontosítani kell a többiek munkájára is, segíteni kell egymásnak. A mozifilmeknél jellemzőbb, hogy külön-külön vesznek fel mindenkit, mert ott több idő jut a munkára, és van lehetőség többször elpróbálni a jelenteket. Ilyenkor sokkal alaposabban megfigyeljük, utánozzuk az eredeti nyelvet, a hanglejtést, hogy vissza tudjuk adni az ívét, és ugyanakkor meg tudjuk tölteni tartalommal is. Ha ez már nagyjából megvan, akkor ugrunk neki a felvételnek.

A filmeken kívül több sorozatban is állandóan feltűnik a hangod...

Igen, nemrég bekerültem például a Vészhelyzetbe, mint Morris doki, és a Dawson és a haverokban is szinkronizálok. Nagy siker mostanában a Buffy, a vámpírok réme is, amiben Spike magyar hangja vagyok. Aztán persze ott vannak a brazil szappanoperák, de azokat nem tudom követni...

Gyakran hallod magad a tévében?

Igen, és ebből is tudok tanulni. A régebbi filmeknél többször érzem hogy egy-két dolgot másképp csinálnék, mi volt jó vagy rossz. Ez hasznos, voltaképpen az egyetlen kontroll, hiszen a stúdióban nem játsszák vissza a felvett anyagot, mert nincs rá idő.

A filmeken kívül rádiós és tévés reklámok felmondását is vállalod. Az nagyon más, mint a szinkron?

Úgyanúgy a hangommal kell játszani, de más a fontos. Ott el kell adni valamit, vagyis figyelemfelkeltőnek, hangsúlyosnak kell lenni. A szinkrontechnika egy része egyébként nagyon jól gyakorolható a reklámmal, hiszen másodpercre pontosan, ún. time kódtól time kódig kell beszélni, így megtanuljuk, hogy hogyan kell betartani az időkorlátokat, bizonyos intervallumba mennyi fér bele, és hogyan lehet játszani a hangoddal stb.

Milyen terveid vannak?

Minél jobb szeretnék lenni a szakmámban. Azt nem tervezem, hogy másba is belefogjak, mert a szinkronszínészet szerintem egész embert kíván, és nem is tudnám például a színház mellett csinálni. Azon kívül nem is nagyon igényelek mást, mert itt mindig vanak lehetőségek, kihívások, és mindig jön valami izgalmas munka. Remélem, hogy ez a jövőben is így lesz.